22.rész - Te jó ég!

"Szédíteni 1000-ret szeretni 1-et!"

Egy csók, és minden megváltozik!

♪ Emily szemszöge ♪
-Hogy-hogy itt maradtatok?- értetlenkedtem.
-Hé nekem az unokatesóm.Érdekel mi van vele.- válaszolt először Niall.
-Mióta?- ugrott fel egy oktávval a hangom.
-Mi bajod?- nézett rám mérges fejjel.
-Persze, pont téged érdekel, hogy mi van Amy-vel...- forgattam a szemeim.
-Na jó...- fújta ki a levegőt.- Az a bajod amire gondolok?- nézett rám.
-Honnan tudjam mire gondolsz?Mi vagyok én?Gondolatolvasó?- értetlenkedtem.
-A csókra gondoltam, basszus!
-Csók?- szólalt meg Harry.
-Hagyjuk...- válaszoltam.
-Szerintem is.- értett velem egyet Niall.
-Mindegy.- Harry.
-És te bongyorka?Miért maradtál?- kérdeztem tőle
-Először is.Soha többé ne hívj így!Másodszor pedig azért, mert Amy a barátnőm.- adott választ.
-Mióta?- emelte fel a fejét Niall.
-Úgy pár napja...- válaszolt.Aztán mindenki elhallgatott.
Nem tudtunk miről beszélni és hát a viszony egymás közt sem a legjobb.Niall-t megvetem amiért megcsalt, Harry pedig mostanában nagyon titokzatos...
Elég későre járt és én már hulla fáradt voltam.Összekulcsoltam a kezeimet, majd a székben kicsit kényelembe helyezkedve elaludtam.
[---]
Reggel Niall vállára hajtott fejjel ébredtem fel.Kinyitottam a szemem és egy hatalmasat ásítottam.
-Hé!Be ne kapj!Ha éhes vagy menj le a büfébe.- nevetett Harry.
-Neked is jó reggelt.- mosolyodtam el.- Bocsi, hogy rád dőltem.Nem volt szándékos.- fordultam Niall felé.
-Áh, semmi baj.Sokan mondták már, hogy kényelmes vagyok.- nevetett.
-Kérsz egy kávét?- érdeklődött bongyorka.
-Elfogadhatok.- mosolyogtam.
-Tessék.- adott a kezembe egy poharat.
-Köszi.- kortyoltam bele.- Amúgy, mióta vagytok fent?
-Én nem is igazán aludtam.Maximum 2 órát.Sétálgatni voltam addig.- adott választ először bongyorka.
-Én se aludtam sokat a horkolásod miatt.- forgatta a szemeit Nialler.
-Nem is horkolok!- szóltam rá.- Tudom, mert nem is tudok horkolni!Tavaly kiszedték az orrmandulámat...
-Nyugi, csak vicceltem.Nem tudom mit kapod így fel a vizet.- szólt vissza.
-Jó hagyjuk...- álltam fel és nyújtózkodtam egyet.- Van valami hír Amy-vel kapcsolatban?- érdeklődtem.
-Amint ki jön az orvos megtudod.- válaszolt Harry.
-Mi?Van bent egy orvos?És nem szóltatok?- értetlenkedtem.
-Nem voltál fent és nem akartunk felkelteni.- adott választ Niall.
-Nos...- jött ki a doktor úr Amy szobájából.- Már fent van és az állapota és sokkal jobb, mint tegnap.Sikerült stabilizálni így belehet menni hozzá, de csak egyesével!- közölte velünk a doki.
-Kimegy be először?- érdeklődött Harry.
-Mehetek én?- kérdeztem.
-Menj.- válaszolt Niall.
Odaadtam a kávémat bongyorkának, majd bementem barátnőmhöz.
-Szia Mily.- mosolyodott el.
-Szia.- léptem oda az ágya mellé.
-Szóval tudod...- hajtotta le a fejét.
-Miért nem mondtad el?Azt hittem legjobb barátnők vagyunk és megbízunk egymásban!- értetlenkedtem.
-Ezt senkinek se mondtam el!Nem akarom, hogy sajnáljanak az emberek, mert nem kell!Nincs miért!
-Ki mondta, hogy sajnálnálak te idióta?
-Kösz...- forgatta a szemeit.
-Jó, nem úgy értettem.De akkor is elmondhattad volna...
-Igen, tudom.Ne haragudj.- nézett rám.
-Nem haragszom.- mosolyodtam el.- Hogy érzed magad?- érdeklődtem.
*Harry szemszöge*
Kis időn belül Mily kijött majd Niall ment be Amy-hez.
-Na, mi van?- érdeklődtem Emily-től.
-Egész jól van.Gondolom a fájdalomcsillapítók miatt nem fáj semmije.- adott választ.
-Ja, értem.- mondtam.
Kicsit vártunk majd Niall is kijött.Én pedig bementem.
-Szia.- mosolyogtam rá.
-Szia.- mosolygott vissza.
-Hogy vagy?- érdeklődtem.
-Most, hogy látlak sokkal jobban.- vigyorodott el.
-Annyira imádlak.- nevettem.
-Tudom.- nevetett.
-Imádom mikor nevetsz.- mosolyogtam.
-Na ezt nem tudtam.
Odasétáltam és leültem mellé és megfogtam a kezét.
-Ez az egész leukémiás dolog...- kezdtem el.
-Igaz.- fejezett be.- Ugye te nem akarod leordítani a fejem, mert nem mondtam el?Mert Niall és Mily is azt csinálta.- nézett rám kiskutya szemekkel.
-Sose tenném.- mosolyogtam rá egy pillanatra.
-Na!Normálisan mosolyogj!- szólt rám
-Nem megy..Ha az a tudat van bennem, hogy elveszíthetlek.- csordult ki egy könnycseppem.Elkezdett folyni az arcomon, de az állam felett Amy lecsókolta.
-Nem fogsz.- csókolt meg.Kicsit feljebb ültem, majd átkaroltam és közelebb húztam magamhoz.
-Megígéred?- távolodtam el.
-Hát...mindent megteszek...
-Megígéred?- szakítottam félbe.Felsóhajtott.
-Megígérem.- ölelt át.
-Köszönöm.- suttogtam a fülébe.
Szorosan öleltük egymást pár percig, majd My megszólalt.
-Harry valamit el akarok mondani.- engedett el.Nyeltem egy nagyot, mert kicsit megijedtem.De aztán megnyugtatott folytató mondatával.- Szeretlek!
Elmosolyodtam.
-Én is szeretlek.- csókoltam meg.
[---]
Egy 10 perccel később ott hagytad Amy-t és kimentem a kórteremből.Ami lehet kár volt ugyan is Niall-t és Mily-t láttam meg csókolózni...

21.rész - Kórház

"Nem hiába történnek a dolgok.Mindenkivel az történik amit megérdemel."
"-De ő akkor miért?- kérdezi a lány.
-Talán ez kell ahhoz, hogy rájöjjünk valamire.- adott választ a férfi"

Csak azok után sírunk, akik fontosak nekünk ♥

♪ Emily szemszöge ♪
[---]
Odaértünk a pályához.Kinyitottam a kaput majd előre mentem.Amy félve követett.
-Halihó!- szólaltam meg, mire körém gyűlt a 'banda'.
-Szia Mily.- köszöntött James.
-Ki ez a szépség?- emelgette a szemöldökét Eric.
-Skacok, ő a legjobb barátnőm Amy.- mutattam be őket.
-Hé!Ez a név már foglalt.- nevetett fel Amy Wiethe.
-Pont ezért szólítsatok csak My-nak.- mosolygott kedvesen barátnőm.
-Szia, Jennett Markus vagyok.- nyújtotta a kezét Amy felé.Kezet fogtak.
-Én Carly vagyok Jennett nővére.Ők James és Mark, Taylor és Eric Voice.Amy-t már tudod.Ott pedig hátul aki.- mutatott hátra majd elkiabálta magát :- Lusta idejönni!Caren Quince.- mosolygott barátnőmre.
-De a te teljes nevedet nem tudjuk.- vigyorgott rá Mark.
-Amy Cyret.- mosolygott vissza.
-Szexi.Vörös, és deszkázik.- mondta James.- Na mutasd mit tudsz!
-Ahogy óhajtod.- mosolyodott el barátnőm.
♪ Amy szemszöge ♪
Felmentem a rámpára, majd elhelyezkedtem a saját trükköm elkezdéséhez.Egy tipikus alap gördeszka mozdulat, csak egy kis plusszal amit én tettem hozzá.
[---]
Elég jól elbeszélgettünk pár órát.Szerintem simán ment minden.Összebarátkoztam mindenkivel, de Caren nagyon visszahúzódó volt.Nem igazán akart a közelembe lenni.
Már esteledett mikor ránéztem az órára.
-Mily szerintem mennünk kéne.A bátyád már biztos aggódik érted.- álltam fel a padról.
-Áh Liam-et még az se zavarná ha hajnali 2-kor részegen rontanék be a szobájába üvöltözve.- nevetett.
-Na!Mi történt?- érdeklődött Jenny.
-Csak boldog.- válaszolt barátnőm és felkapta a deszkáját.
-Jó akkor sziasztok.- szólalt meg Taylor.
-Majd találkozunk.- mosolyodtam el.
-Hali!- köszöntek el. Mily-vel pedig elhagytuk az épületet.
Mikor lefordultunk az utcánkba támadt egy ötletem.
-Figyelj.- pattantam rá a deszkámra.
-Ne itt te hülye!Bajod esik!- szólt rám.
-Igen?Akkor figyelj!- ugrottam rá a járda szélére.
-Amy!Gyere vissza!- mondta.
-Nyugi már.- forgattam a szemeim.
A következő amit láttam az egy fekete kocsi, majd minden elsötétült.
♪ Emily szemszöge ♪
[---]
Vártunk, vártunk és vártunk.Semmi hír Amy felől és ez aggaszt.
-Nyugodj meg!Nincs semmi baj.- próbált nyugtatni Zayn.
-Nyugodjak meg?Úgy, hogy közben nem tudom mi van a legjobb barátnőmmel aki autóbalesetet szenvedett?Még, hogy nincs semmi baj?Még ezek után így nyugtatsz?- ordítottam le a fejét.Mire nagy szemekkel és megmerevedett testtel bámult rám.Felsóhajtottam.- Ne haragudj!Nem akartalak leüvölteni, csak ideges vagyok.- öleltem át.
-Semmi baj.Nem haragszom.- ölelt vissza.
Aztán hirtelen megjelent Amy orvosa.
-Doktor úr!- támadtam le.- Mi van Amy-vel?- kérdeztem.Közben a többiek is körénk gyűltek.
-Miss Cyret nem szenvedett veszélyes vagy súlyos balesetet.De épp időben találtunk rá valamire.- válaszolt, majd elhallgatott.
-Mire?- törtem meg a csendet.
-Miss Cyret-nél leukémiát diagnosztizáltunk.- mondta.
-Le-leukémia?- értetlenkedtem, mire elkezdtem dőlni, de Zayn elkapott.- De az lehetetlen.Eddig semmi baja sem volt.- folytattam.
-Igen, mert még nincs abban a állapotban, hogy az egész szervezete legyengüljön.- magyarázott a doki.- Nagyon sajnálom.- fogta meg a vállam egy pillanatra, majd elment.
-Ja, képzelhetem.- motyogta maga elé Niall.
-Ezt nem hiszem el.- borultam sírva barátom vállára.
-Mi történt?- jelent meg a 'banda'. Arrébb hívtam őket, majd elmagyaráztam mi a helyzet.
-Az gáz.- szólalt meg a végén Eric.
-Nekem mondod?- szóltam rá.
-Jól van, bocsi.- hajtotta le a fejét.
-Hogy viseled?- érdeklődött Tay.
-Nem túl jól.- válaszoltam.
-Ne aggódj!Nem lesz semmi baj!- ölelt magához Jennett.Majd Taylor, Eric, James, Mark, Amy és Carly is csatlakozott.
-Amúgy Caren merre van?- érdeklődtem.
-Ő hazament.Nem nagyon kedveli My-t.- adott választ Carly.
-Oh, értem.- forgattam a szemeim.
-Amúgy kik ezek a srácok?- kérdezte Mark.
-A bátyámék.- válaszoltam.
-Jé, tényleg!- szólalt meg a kelleténél kicsit hangosabban Amy.Mire kicsit felnevetett Liam.
-Kicsit későre jár.Haza kéne menni, nem?- Tay.
-Ja, nem ártana.- értett vele egyet Eric.
-Akkor mi lelépünk.Majd reggel jövünk.- ölelt meg Jenny.
-Rendben.Sziasztok.- mosolyodtam el.
-Szia!- majd elhagyták a folyosót.Én pedig visszamentem a többiekhez.
-Ezek meg kik voltak?- érdeklődött Harry.
-A barátaink Amy-vel.- adtam egyértelmű választ.
-Elég számos baráti listátok van.- szólalt fel Lou.
-Pedig nem is teljes.- nevettem fel.
-Még vannak?- tágult ki a pupillája Niall-nek.
-Csak Caren.- válaszoltam.
-Amúgy hova mentek?- érdeklődött tesóm.
-Haza.Már lement a nap és majd reggel visszajönnek.
-Nekünk sem ártana.- mondta Lou.- Úgy sem mehetünk be reggelnél előbb.
-Igaz-igaz.- Liam.
-Akkor megyünk?- kérdezte Zayn.
-Én maradok.- ültem le a székbe.
-Én is.- Niall.
-Alap, hogy én is.- Harry.
-Jó, oké.Akkor reggel találkozunk.Sziasztok!- mentek el.

B.Ú.É.K!! :D